Fa

Egy állat, ahogyan korábban lejjebb is írtam, nagy arányban az ösztöneire hagyatkozik, és úgy él teljes életet. Az "ösztönt" ráfogják az evolúció során a genetikában rögzült tapasztalatokból származó tudásra, amit az állatok, és néha az ember is tud alkalmazni. De ehhez idegrendszeri központra, tehát elmére, és aktív szervezetre van szükség.

A mai napon tettem egy nagy sétát a budai hegyek erdőiben. Végignézve a fákon, eszembe jutott egy-két érdekesség. Belegondoltam, hogy egy nagyobb fának a fő ágait óriási súlyok nyomják. Sok száz kilogramm fa, levél és termés, méghozzá egészen nagy erőkarral (széles lobkorona). Ráadásul azt is erőfeszítés nélkül kibírja, ha rámászik az ember, vagy ráakasztanak valami jó nehezet. Ennek ellenére a főágak sem tűnnek annyira vastagnak, mint ezek alapján gondolnánk. A fa belső rostos szerkezetében van a dolog lényege. Mintha egy megtervezett struktúra lenne.
Ezen kívül pedig egy fa is egy konkrét szervezés alapján nő és fejlődik, csakúgy, mint a mozgó élőlények. A fa is mintha érezné, hogy mikor milyen évszak van, mikor kell virágot nyitni vagy esetleg zárni őket, stb. Ez pedig bármiféle elme és idegrendszer nélkül létezik minden fában. De mégis...ez az ösztönre hasonlít.





Tehát azt akarom mondani, hogy ha nem mered elhinni azokat, amiket hallasz a világról, mert már mindent mondanak, és semminek nincs értelme, akkor csak nézz rá egy fára, és gondolkodj el rajta, hogy mitől lett olyan, amilyen. Hogy mi alapján nőtt úgy, ahogyan. Azután gondolkodj el azon, hogy te mitől vagy az, aki, és hogy miből lettél. Így rájöhetsz a kérdésed válaszára: "Ki vagyok Én?"