Hogy mondjam el neked, Ember
Mielőtt a törvény megver,
Nem valóság, amit nézel!
Gondold még át, mit is érzel!
Tedd fel a kérdést magadnak,
Csak válaszok maradnak.
Sose hidd, hogy egyedül vagy,
Mert van Szív is, nem csak vak agy.
Te vagy e Szív, mely oly Angyali,
Mely szent, s végtelenül Isteni,
Nincsen gonosz, ki árthat neked,
Bár teremthetsz, ha nagyon hiszed.
Ne félj hát a Szíved lenni,
Ne félj Önmagadban Hinni,
Sosem fogod elfeledni,
Milyen igazán Szeretni.
Felejtsd el a sok tanítást,
A sok írást, a sok sírást,
Csak te lelhetsz valóságra,
Ha Szíved veted a Világra.
Megérzed majd, mi a tudás,
Mi a béke, s mi a nyitás,
Tisztán látsz majd fényességet,
S érzed majd a Nagy Egységet.
2010. január 8., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 Megjegyzés:
Megjegyzés küldése